(Most, hogy már egyre gyorsabban el tudok jutni szinte mindenhova, egyre jobban érdekelnek azok a dolgok, amik NEMmel kezdődnek! Pl. amikor a konnektor felé nyúlok, s azt hallom nem, nem szabad...hát nem tudom mi lehet az, de nagyon kíváncsi vagyok, ez egyre izgibb!)
Ja, és már ülni is tudok majdnem egyedül. Már alig kell anyunak segítenie. Egész jól meg tudom tartani magam. Előre- és oldalbillenésből egész jól vissza tudom navigálni magam, a hátradőlésről ez nem mondható el. De szerencsére anya mindig ott van, amikor ott kell lennie, s ennek köszönhetően még egyszer sem ütöttem be a fejem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése