Hát igen.... már nem vagyok csecsemő.... sokszor anyáék is elcsodálkoznak azon, hogy milyen nagy vagyok már:)
Ezzel természetesen a hisztik is együttjárnak, merthogy most már van saját akartom, amit valahogy érvényesítenem is kell.... Folyamatosan feszegetem a határokat, próbálkozom, hogy sírással, sőőőt toporzékolással (!!!) mit érek el! De anyáék erősek, nem hagyják magukat! :)
A du.-i, esti elalvások is nehézkesen mennek, mert hát minek aludjak, amikor van annál sokkal izgibb dolog is! A jól alvó pici babából így lett egy du. nem nagyon alvó (max. 1,5 óra, ha anyának szerencséje van), este későn fekvő, reggel korán kelő nagy lány....
Evés terén is akadnak problémák... mottóm: bármi jöhet, ami nem egészséges! :( ....így hát a gyümölcs az kizárva, hiába probálkozik anya papajával, pomeloval, meg egyéb különleges gyümölcsökkel...... nem kérek belőle, túl sok a vitamin benne ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése